Sürgősségi betegellátás

Elhelyezkedése:

A Sürgősségi Osztály a „B” épület földszintjén található.

Telefon: 06 83/311-060/ 1301 vagy 1303 mellék

A sürgős ellátásra szoruló betegek számára 4 vizsgáló helyiség áll rendelkezésre, egyazon időpontban. Az osztályhoz tartozik 1 shocktalanító (azonnali beavatkozásra alkalmas, magas felszereltséggel rendelkező helyiség), 1 gipszelő és 1 fürdető helyiség.

Fő feladata:

A Sürgősségi Osztály az ún. sürgősségi kórképek ellátásra szerveződött betegellátó hely. Ide tartozik a hirtelen fellépő fájdalom, illetve a hirtelen kialakuló egészségromlás valamennyi fajtája.

A sürgősségi ellátás azt jelenti, hogy a heveny kórképekkel jelentkező páciensek – a szakmai szabályok betartása mellett – állapotuk súlyossága szerint kapják meg az orvosi ellátást. Az osztály a lakosság számára folyamatosan – az év minden napján, napi 24 órában – biztosít magas szintű ellátást.

A sürgősségi ellátás lényege a súlyos állapotok korai felismerése, a végleges ellátás minél korábbi elkezdése, a szövődmények megelőzése. Az osztály szervezése lehetőséget nyújt az erőforrások koncentrálására, optimális felhasználására.

A sürgősségi ellátás célja, hogy a betegek az ország bármely területén azonos eséllyel, azonos időn belül jussanak azonos minőségű egészségügyi ellátáshoz.

Sürgős szükség esetén éppen ezért nincs szükség semmiféle beutalóra, hanem azonnal és közvetlenül lehet orvoshoz fordulni.

Mit jelent a sürgősségi ellátás és mi a feladata?

A sürgősségi betegellátás az egészségügyi ellátórendszer azon szervezeti egységeiből áll össze, amelyeket a beteg hirtelen fellépő tünete, fájdalma, illetve egészségromlása miatt telefonon keresztül vagy személyesen felkereshet és ott elsődleges ellátásban részesül.

A kórházi ellátáson kívüli – a központi ügyelet (amely több háziorvosi körzet lakosságának alapellátási szintű sürgősségi ellátását végzi) illetve a Mentőszolgálat is.

A sürgősségi ellátásban az úgynevezett Magyar Triage Rendszer alapján osztályozzák az ellátásért oda forduló betegeket. Ez határozza meg az ellátás megkezdésére való várakozás időtartamát, mely a betegségtől, állapottól függően az 5 perctől akár 2 óráig is eltarthat.

Az osztályozási rendszer alapján az ellátás

kritikus helyzetben lévő betegnél: azonnal,

életveszélyes állapotú betegnél: 15 percen belül,

sürgős esetben: 30 percen belül,

sürgető esetben: 60 percen belül,

halasztható esetben: 120 percen belül megkezdődik (nem befejeződik!).

Az ellátás a kezdeti állapotstabilizálástól az elsődleges ellátásig tart.

A betegeket a sürgősségi osztályokról állapotuktól függően hazaengedik vagy a végleges ellátást biztosító kórházi osztályra és/vagy szakrendelésre irányítják át. A sürgősségi ellátásban történő várakozást (beleértve a mentőszolgálatot, az orvosi ügyeleteket és a sürgősségi osztályokat is) jelentősen befolyásolja a nem sürgősségi kórképekkel történő igénybevétel. Amennyiben a nem hirtelen fellépő panaszaikkal (több napja vagy hete tartó betegség hirtelen állapotromlás nélkül) a háziorvosi rendelés vagy a szervezett szakrendelések helyett a sürgősségi ellátást veszik igénybe, az a várakozási időket jelentősen megnöveli. Így előfordulhat, hogy több időt kell várni egy sürgősségi osztályon, mint a háziorvosnál vagy a szakrendelőben.

A sürgősségi ellátás szinterei

• helyszíni ellátás (elsősegélynyújtás, akut életveszély elhárítása, újraélesztés megkezdése,

mentőhívás)

• mentőszolgálat által történő ellátás, (állapot stabilizálás, tovább szállítás)
• háziorvosi ellátás, háziorvosi ügyeleti ellátás
• intézeti ellátás (sürgősségi osztály)

Sürgősségi ellátást igénylő állapotok jellemzői

• hirtelen kezdődnek (trauma, mérgezések, szívritmus zavarok, szív érrendszeri zavarok, agyi

keringési zavarok, hő ártalmak, áramütés, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák)

• gyors lefolyásúak (percek, órák)
• állapot rosszabbodás látványos és gyors,
• időfaktor jelentősége, rövid idő alatti látványos állapotrosszabbodás

Sürgősségi kórképek riasztó tünetei a teljesség igénye nélkül

• nagy fájdalom, bő vérzés,
• csillapíthatatlan magas láz,
• nagyfokú sápadtság vagy szederjesség,
• igen gyér vagy igen szapora, illetve szabálytalan pulzus,
• eszmélet- és/vagy tudatzavar,
• makacs hányás,
• nehézlégzés, légszomj,
• görcsroham, terjedő bénulás.

Sürgős szükség, életveszély esetén időponttól és helytől függetlenül az adott körülmények között, a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújtás, illetőleg a szükséges intézkedés haladéktalan megtétele állampolgári kötelességünk!

Az egységes sürgősségi hívószám bevezetésre került Magyarország területén is (112), ezt elsősorban akkor hívjuk, ha egyidejűleg a mentőkre, és/vagy a tűzoltókra és/vagy a rendőrségre is szükség van. A felismerés, a gyors cselekvés, a gyors döntés és a gyors szervezés életeket ment.

Az osztály működése:

Valamennyi heveny megbetegedéssel jelentkező beteg fogadása, osztályozása a sürgősségi osztály nővérpultjánál történik (triage). Itt egy magasan képzett egészségügyi szakdolgozó tájékozódik a páciens állapotáról, és gondoskodik arról, hogy a beteg a betegség súlyossági fokának megfelelő időn belül, szakszerű ellátásban részesüljön: kritikus esetben azonnal, nem súlyos állapotú betegek esetén pedig 1-3 órán belül, emiatt tehát az ellátás nem érkezési sorrendben történik. A beteg további sorsa az orvosi vizsgálat eredményeinek ismeretében dől el. Amennyiben állapota szükségessé teszi, a megfelelő szakmai osztályon kerül elhelyezésre vagy más intézménybe szállítják további gyógykezelés céljából. Ha lehetséges, a beteg néhány órás megfigyelés és kezelés után (24 órán belül) elhagyhatja intézményünket. Ebben az esetben otthonra terápiás javaslatot adunk, szükség esetén háziorvosához irányítjuk.

Szakmavezető főorvos: dr. Bondor Gyula főorvos

A betegellátásban belgyógyász, sebész, baleseti sebész, intenzív terápiás szakorvosok, diplomás ápolók, intenzív terápiás szakápolók valamint sürgősségi ellátásban tapasztalatot szerzett szakápolók vesznek részt.

Ápolásvezető: Tarpál Györgyné

Ágyszám: A Sürgősségi Osztályon a rövid idő alatt rendezhető kórállapotok gyógyítására, néhány órás (6-24 órás) megfigyelésére 4 fektető ágy áll készen a betegek fogadására. Legfontosabb teendőnk, hogy kivizsgálás, szükség szerinti állapotstabilizálás után a beteget további kezelés céljából a megfelelő szakellátóhoz juttassuk, amely családorvost, szakrendelőt vagy kórházi osztályt jelent. A betegek egy részét azonnal nem engedhetjük haza, de 24 órán belül gyógyíthatók. E munkát saját megfigyelőrészlegünkön végezzük, kivédve a többnapos, indokolatlan kórházi betegfelvételt, amely a páciensnek és a kórháznak egyaránt felesleges és megterhelő. Az osztálynak nem feladata a minden részletre kiterjedő kivizsgálás és az egyes vizsgálatokra történő előjegyzési idő lerövidítése. Egyszerűen megfogalmazva: Az osztályon arról kell dönteni, hogy az adott betegnek szükséges-e kórházi ellátás, vagy sem. Az osztály indokolatlan igénybevételével a várakozási idő jelentősen nő, a ténylegesen gyors segítségre szorulók így később juthatnak ellátáshoz.

Kérjük, gondolja át, hogy mikor veszi igénybe a segítségünket!

Köszönjük figyelmét! Az osztály dolgozói remélik, hogy a tájékoztató elolvasásával segítettük a döntésében, hogy mikor és hová fordul segítségért.